102. Elhallgattatni mindenkit

A diktátor

Mint minden diktátor, Orbán sem tűrheti a szabad és független médiát.

„Mi sohasem akarnánk elhallgattatni olyanokat, akik nem értenek egyet velünk!” – hazudta Orbán Viktor 2018-ban a Sargentini-jelentés uniós parlamenti vitájában a résztvevők hangos kacaja közepette.

A valóság ezzel szemben az, hogy a 2010-es hatalomra jutása után Orbán egyből nekikezdett a független vagy kormánykritikus média felszámolásának. Szépen sorban felvásároltatta vagy bezáratta szinte a teljes független magyar médiát. Így mára már

a magyar média legalább 80%-a a közvetlen irányítása alatt van.

Elsőként az állami közmédiából csinált kézi vezérelt, észak-koreai típusú pártpropagandista médiát. Ezek az állami tévék és rádiók csak és kizárólag az állampárt üzeneteit, hazugságait szajkózzák a nap 24 órájában. Ellenzéki vagy más vélemények itt nem jelenhetnek meg sohasem.

Ezután gazdaságilag ellehetetlenítette a független újságokat: megtiltotta az állami cégeknek, hogy ilyen, ellenzékinek, kritikusnak gondolt sajtótermékekben hirdessenek.

Harmadik lépésben pedig strómanokon keresztül felvásároltatta a megmaradt független újság, tévé vagy rádió mögött álló vállalkozást és pártmédiát csináltatott belőlük, melyeket egy propagandaközpontból irányítanak. (pl. az összes megyei napilapot, vagy a két legnagyobb magyar weboldalt, az Origót és az Indexet, de ugyanígy a helyi, önkormányzati újságokat is propagandaszócsővé silányította.) Egy osztrák stómanon (Heinrich Pecina) keresztül felvásároltatta, majd pedig megszüntette az ország legnagyobb példányszámú napilapját, a nagy múltú, baloldali Népszabadságot.

Egyetlen (ál-)független országos napilapként a Népszava maradt, de azzal a feltétellel, hogy Orbán és családja tabu, róluk nem írhatnak semmi rosszat.

Hasonló sorsa jutottak a rádióadók is: az összes országos kereskedelmi és szinte az összes helyi rádiót felvásároltatta (vagy a frekvenciájukat elvette és a sajátjainak adta), így ezeken kizárólagosan a kormány propagandahírei mennek. Az egyetlen kormánykritikus rádióadótól, a Klubrádiótól törvénytelenül elvette a frekvenciát.

Propagandatévét csináltatott az ország második legnagyobb kereskedelmi tévéjéből, a TV2-ből. A diktatórikus, ellenvéleményt vagy szabad gondolkodást nem tűrő hozzáállását jól mutatja, hogy a 2014-es választások után azt tervezte, hogy felvásárolja az első számú kereskedelmi tévét, az RTL Klubot is. Ahogy Simicskának mondta:

„Majd megveszi nekem a Roszatom!”

(Az orosz Roszatom bővíti a paksi atomerőművet ezermilliárdokért…)

Az internet sem kivétel: megvette és pártújsággá változtatta a két legnagyobb magyar weboldalt, az Origót és az Indexet.

A 2018-as választási győzelem után szintet lépett a központosítás és a korábbi strómanok egy központi  alapítványba (KESMA) adták ingyen a médiatermékeik nagy részét, amely több mint 500 újságot, tévét, rádiót számlál.

Mára már alig maradt egy maréknyi független internetes híroldal, amit még nem tudott bekebelezni.

Ne feledjük, hogy Ursula von der Leyent és az Európai Néppártot ez egyáltalán nem zavarja annyira, hogy érdemben fellépjenek ellene.

Segíthetsz egy megosztással: